Szentgotthárd

ismertető, Szentgotthárdi képek, galéria



Arcachon, az óceánparti osztrigaparadicsom

Meseszép tengerpartot keresel? Akkor Arcachont szeretni fogod!

Felfedeztük Bordeaux-t, és nekünk ezért tetszett!

Nem minden a borról a szól, de abból is van bőven!

Kerala, az istenek otthona

Aki szeretne elefántokkal fürdeni, kókuszfára mászni, trópusi vizeken evezni, hajón lakni vagy gyarmati időkből származó emlékek közt csavarogni, utazzon Keralába!

Magyar bor testközelből

Sokan még mindig tanácstalanul állnak a szupermarketek, élelmiszerüzletek polcai előtt, azon töprengve, hogy melyik magyar bort is emeljék le. Többnyire végül az ár alapján választanak, és bizony sokszor csalódnak.
1 2 3 4


Szentgotthárd

Szentgotthárd a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon. A várost a 8-as számú fõközlekedési út felől megközelítve Jakabházán és Rábafüzesen keresztül érhetjük el. Rábafüzesen található Magyarország egyik legfontosabb közúti határátkelőhelye Ausztria felé. Lakossága közel 9000 fő.

A Rába és a Lapics ölelésében, a magyar-osztrák-szlovén államhatár közelében áll a három nemzet kultúráját és hagyományait őrző Szentgotthárd. Magyarország legnyugatibb fekvésű városa egyúttal a legfiatalabb nemzeti park, az Őrség kapuja is. A Rába völgye, a Hársas-tó, a Vendvidék, az őrségi erdők sok természeti szépséget és kellemes felfedeznivalót tartogatnak a hozzánk érkező turistáknak. Vadászok, horgászok, vadvízi evezősök, kerékpárosok és lovas túrázók mind számos lehetőség közül választhatnak.

A város központja felé haladva, átmegyünk a Lahn patak mentén, az osztrák- magyar összefogással kialakított árvízvédelmi rendszer hídján. Az autóút mellett elkülönített kerékpárút is található, amelynek érdekessége, hogy a valamikori "vasfüggöny" nyomvonalán lett kialakítva.

A Rába folyó hídján haladunk át és rövidesen a városközpontban találjuk magunkat. Balra tekintve a Kapu címû millenniumi emlékmû tárul elénk, amelyre Szent István intelmeit véste fel az alkotó.

Már messzirõl szembeötlik Magyarország harmadik legnagyobb barokk temploma, amely a város egyik jelképének tekinthetõ. A város barokk temploma és a kolostor 1748-64 között készült Franz Anton Pilgram bécsi építész irányításával. A kolostor keletrõl mutatja a legszebb arculatát.

A kolostoregyüttes körül található a város legnagyobb közparkja a Várkert. A Várkerthez csatlakozik a városi strand területe. A barokk mûemlékegyüttes elõtti kisebb parkban található Széll Kálmán szobra, aki meghatározó alakja volt Szentgotthárd XIX. századi fejlõdésének.

A templomtól északra áll az úgynevezett magtártemplom. A XII századi alapokra épített templom 1988-óta a városi színház szerepét tölti be. A város barokk fõtere a Széll Kálmán tér. A városkép meghatározó épülete a Vörösmarty Mihály gimnázium, amely a megye elsõ világi gimnáziumaként kezdte meg mûködését 1895-ben.

A fõtérrõl a Hunyadi János utcán haladva a Pável Ágoston Múzeumhoz érkezünk. A múzeumban helytörténeti és nemzetiségi kiállítást tekinthetnek meg a látogatók. A Széll Kálmán téren található kettõs körforgalomból indíthatjuk utunkat a város és környékének megtekintésére.

A máriújfalui Hársas tó kedvelt fürdõ és kirándulóhely. A város központjától nem messze találhatóak a Rába és a Lapincs folyók. A városhoz tartozó Farkasfa már valódi õrségi település. Itt mûködik az Országos Meteorológiai Szolgálat állomása.

A fõtéri körforgalomhoz visszatérve két irányban hagyhatjuk el a várost. Rábatótfalu, vagy Apátistvánfalva felé indulva egyaránt a Vendvidék gyönyörû, természetvédelmi oltalom alatt álló területe vár bennünket.

A település története összefügg a ciszterci rend és apátság alapításával. Szentgotthárd írásos története tulajdonképpen a ciszterci rendnek Szentgotthárdon való megtelepülésével kezdődik. Alapjait a Rába jobb partján levő teraszon rakták le. I. István egyházszervező munkája eredményeként még ez a gyéren lakott vidék is a katolikus egyház része lett: a távoli bajorországi, passaui egyházmegyéhez tartozott.

Szentgotthárd, azaz az apátsági major építése 1187-tel vette kezdetét. A majorokban megindult a feudális gazdálkodás. A 14. század közepén a szentgotthárdi jobbágyközségek népesek voltak, jómódban éltek, állattenyésztésük virágzó volt.

1350-től kezdve a község a monostorral együtt hanyatlásnak indult. 1391-ben Zsigmond király a szentgotthárdi apátságot a Széchy családnak adományozta, és három évszázadon át ez a család birtokolta.

1528-ban, a mohácsi csata után I. Ferdinánd Serédy Gáspárt nevezte ki szentgotthárdi apátnak. A későbbi időkben sokszor cserélt gazdát. Bocskai István tatár csapatokkal megerősített hajdúseregei stájerországi portyázásuk alkalmával visszafelé jövet Szentgotthárd felé közeledtek, a hír hallatán Tieffenbach a monostort a templommal együtt a levegőbe röpíttette. A robbanás következtében a város is lángra kapott és majdnem teljesen leégett.

Ezzel a ciszterci rend birtoklása és a szerzetesi élet végképp megszűnt, és megkezdődött a birtokért a harc a világi urak között. A pusztítás nyomai évtizedekig éreztették hatásukat, mert a török háborúk alatt szinte semmit nem fejlődött a település. Ilyen körülmények között jutottak el az 1664-es esztendőhöz, amikor élethalálharcot vívott a nép a törökkel. A csata augusztus 1-jén kezdődött el, melynek kimenetele végül is az egyesített császári, birodalmi, francia csapatok győzelmével végződött.

Szentgotthárd mellett még egy jelentősebb ütközet ment végbe a Rákóczi-szabadságharc alatt: Vak Bottyán Gotthárd és Nagyfalva (ma Mogersdorf) közti részen a Rábánál nagy győzelmet aratott Hannibal Heister vezette labancokon 1705. december 13-án. A 18. században és a 19. század első felében tovább folyt a harc a terület birtoklásáért.

A településre ma is jellemző forma a 18. században kezdett kialakulni. A város magvát alkotó három major közepén dombon épült a barokk templom, mely ma is uralja az egész környéket. Az I. világháború végégig a város töretlenül fejlődött, ezt követően a területi veszteségek komoly kihatással jártak a település életére. A fejlődés megtorpant, sőt a második világháború után komoly visszalépések sora kezdődött meg, amely a gazdasági élet mellett szellemi területen is éreztette hatását.

1919-ben Muraszombatban Tkálecz Vilmos proklamálta az ún. Vendvidéki Köztársaságot, vagy más néven Murai köztársaságot, amely alapokmányában területe részének nyilvánította Szentgotthárd települést és környékét. Néhány nap múlva a Magyar Vörös Hadsereg megszállta a köztársaság területét és ebben a szentgotthárdi katonaság is segédkezett.

A 20. század nyolcvanas éveiben kezdődött a politika enyhülésének hatására a város újabb fellendülése, aminek egy fontos állomása volt, hogy a monostor alapításának 800. évfordulóján a település városi rangot kapott. Ezzel egy időben csatolták Szentgotthárdhoz Rábatótfalut, Rábafüzest, Máriaújfalut, Farkasfát és Jakabházát. A város 1996-ban Hild János-díjat kapott.

A 21. század elején a figyelem a városban is az idegenforgalom felé fordul, ennek köszönhető a St.Gotthard Spa&Wellness élményfürdő megnyitása.

Legjelentősebb kulturális eseményeik, a Szentgotthárdi Történelmi Napok, a könnyűzenei Hopplá Fesztivál és a Karácsony Határok Nélkül egy hagyományaira és sokszínűségére büszke, modern kisváros képét rajzolja elénk.

Települések Szentgotthárd közvetlen közelében

Települések Szentgotthárd környékén

Telefon: (+36) 30 985 8991
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu