Szentgotthárd ismertető, turisztikai információk Szentgotthárdról, szentgotthárdi képek, galéria | Szentgotthárd.ÚtiSúgó.hu


Szentgotthárd

ismertető, Szentgotthárdi képek, galéria



Szabadulószobák Éjszakája

Zalaszabár - Szécsény - Nyíregyháza - Keszthely - Gödöllő - Budapest
Mint minden évben, idén is egy alkalommal, országszerte több tucat szabadulószoba várja (és zárja be) a kikapcsolódni vágyó kincskeresőket, nyomozni vágyókat egy fergeteges csapatépítő játékra.

Lásd Szerbiát, mert csodaszép!

Szerbia híres vendégszeretetéről, szívélyes lakosairól, isteni természeti adottságairól, gazdag kultúrájáról, történelméről és kulturális örökségéről.
1 2 3 4


Szentgotthárd

Szentgotthárd a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon. A várost a 8-as számú fõközlekedési út felől megközelítve Jakabházán és Rábafüzesen keresztül érhetjük el. Rábafüzesen található Magyarország egyik legfontosabb közúti határátkelőhelye Ausztria felé. Lakossága közel 9000 fő.

A Rába és a Lapics ölelésében, a magyar-osztrák-szlovén államhatár közelében áll a három nemzet kultúráját és hagyományait őrző Szentgotthárd. Magyarország legnyugatibb fekvésű városa egyúttal a legfiatalabb nemzeti park, az Őrség kapuja is. A Rába völgye, a Hársas-tó, a Vendvidék, az őrségi erdők sok természeti szépséget és kellemes felfedeznivalót tartogatnak a hozzánk érkező turistáknak. Vadászok, horgászok, vadvízi evezősök, kerékpárosok és lovas túrázók mind számos lehetőség közül választhatnak.

A város központja felé haladva, átmegyünk a Lahn patak mentén, az osztrák- magyar összefogással kialakított árvízvédelmi rendszer hídján. Az autóút mellett elkülönített kerékpárút is található, amelynek érdekessége, hogy a valamikori "vasfüggöny" nyomvonalán lett kialakítva.

A Rába folyó hídján haladunk át és rövidesen a városközpontban találjuk magunkat. Balra tekintve a Kapu címû millenniumi emlékmû tárul elénk, amelyre Szent István intelmeit véste fel az alkotó.

Már messzirõl szembeötlik Magyarország harmadik legnagyobb barokk temploma, amely a város egyik jelképének tekinthetõ. A város barokk temploma és a kolostor 1748-64 között készült Franz Anton Pilgram bécsi építész irányításával. A kolostor keletrõl mutatja a legszebb arculatát.

A kolostoregyüttes körül található a város legnagyobb közparkja a Várkert. A Várkerthez csatlakozik a városi strand területe. A barokk mûemlékegyüttes elõtti kisebb parkban található Széll Kálmán szobra, aki meghatározó alakja volt Szentgotthárd XIX. századi fejlõdésének.

A templomtól északra áll az úgynevezett magtártemplom. A XII századi alapokra épített templom 1988-óta a városi színház szerepét tölti be. A város barokk fõtere a Széll Kálmán tér. A városkép meghatározó épülete a Vörösmarty Mihály gimnázium, amely a megye elsõ világi gimnáziumaként kezdte meg mûködését 1895-ben.

A fõtérrõl a Hunyadi János utcán haladva a Pável Ágoston Múzeumhoz érkezünk. A múzeumban helytörténeti és nemzetiségi kiállítást tekinthetnek meg a látogatók. A Széll Kálmán téren található kettõs körforgalomból indíthatjuk utunkat a város és környékének megtekintésére.

A máriújfalui Hársas tó kedvelt fürdõ és kirándulóhely. A város központjától nem messze találhatóak a Rába és a Lapincs folyók. A városhoz tartozó Farkasfa már valódi õrségi település. Itt mûködik az Országos Meteorológiai Szolgálat állomása.

A fõtéri körforgalomhoz visszatérve két irányban hagyhatjuk el a várost. Rábatótfalu, vagy Apátistvánfalva felé indulva egyaránt a Vendvidék gyönyörû, természetvédelmi oltalom alatt álló területe vár bennünket.

A település története összefügg a ciszterci rend és apátság alapításával. Szentgotthárd írásos története tulajdonképpen a ciszterci rendnek Szentgotthárdon való megtelepülésével kezdődik. Alapjait a Rába jobb partján levő teraszon rakták le. I. István egyházszervező munkája eredményeként még ez a gyéren lakott vidék is a katolikus egyház része lett: a távoli bajorországi, passaui egyházmegyéhez tartozott.

Szentgotthárd, azaz az apátsági major építése 1187-tel vette kezdetét. A majorokban megindult a feudális gazdálkodás. A 14. század közepén a szentgotthárdi jobbágyközségek népesek voltak, jómódban éltek, állattenyésztésük virágzó volt.

1350-től kezdve a község a monostorral együtt hanyatlásnak indult. 1391-ben Zsigmond király a szentgotthárdi apátságot a Széchy családnak adományozta, és három évszázadon át ez a család birtokolta.

1528-ban, a mohácsi csata után I. Ferdinánd Serédy Gáspárt nevezte ki szentgotthárdi apátnak. A későbbi időkben sokszor cserélt gazdát. Bocskai István tatár csapatokkal megerősített hajdúseregei stájerországi portyázásuk alkalmával visszafelé jövet Szentgotthárd felé közeledtek, a hír hallatán Tieffenbach a monostort a templommal együtt a levegőbe röpíttette. A robbanás következtében a város is lángra kapott és majdnem teljesen leégett.

Ezzel a ciszterci rend birtoklása és a szerzetesi élet végképp megszűnt, és megkezdődött a birtokért a harc a világi urak között. A pusztítás nyomai évtizedekig éreztették hatásukat, mert a török háborúk alatt szinte semmit nem fejlődött a település. Ilyen körülmények között jutottak el az 1664-es esztendőhöz, amikor élethalálharcot vívott a nép a törökkel. A csata augusztus 1-jén kezdődött el, melynek kimenetele végül is az egyesített császári, birodalmi, francia csapatok győzelmével végződött.

Szentgotthárd mellett még egy jelentősebb ütközet ment végbe a Rákóczi-szabadságharc alatt: Vak Bottyán Gotthárd és Nagyfalva (ma Mogersdorf) közti részen a Rábánál nagy győzelmet aratott Hannibal Heister vezette labancokon 1705. december 13-án. A 18. században és a 19. század első felében tovább folyt a harc a terület birtoklásáért.

A településre ma is jellemző forma a 18. században kezdett kialakulni. A város magvát alkotó három major közepén dombon épült a barokk templom, mely ma is uralja az egész környéket. Az I. világháború végégig a város töretlenül fejlődött, ezt követően a területi veszteségek komoly kihatással jártak a település életére. A fejlődés megtorpant, sőt a második világháború után komoly visszalépések sora kezdődött meg, amely a gazdasági élet mellett szellemi területen is éreztette hatását.

1919-ben Muraszombatban Tkálecz Vilmos proklamálta az ún. Vendvidéki Köztársaságot, vagy más néven Murai köztársaságot, amely alapokmányában területe részének nyilvánította Szentgotthárd települést és környékét. Néhány nap múlva a Magyar Vörös Hadsereg megszállta a köztársaság területét és ebben a szentgotthárdi katonaság is segédkezett.

A 20. század nyolcvanas éveiben kezdődött a politika enyhülésének hatására a város újabb fellendülése, aminek egy fontos állomása volt, hogy a monostor alapításának 800. évfordulóján a település városi rangot kapott. Ezzel egy időben csatolták Szentgotthárdhoz Rábatótfalut, Rábafüzest, Máriaújfalut, Farkasfát és Jakabházát. A város 1996-ban Hild János-díjat kapott.

A 21. század elején a figyelem a városban is az idegenforgalom felé fordul, ennek köszönhető a St.Gotthard Spa&Wellness élményfürdő megnyitása.

Legjelentősebb kulturális eseményeik, a Szentgotthárdi Történelmi Napok, a könnyűzenei Hopplá Fesztivál és a Karácsony Határok Nélkül egy hagyományaira és sokszínűségére büszke, modern kisváros képét rajzolja elénk.

Települések Szentgotthárd közvetlen közelében

Települések Szentgotthárd környékén

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu